Műkorcsolya 2010

A műkorcsolya szerepe a rekreációban

Bár a középkor embere már felfedezte a csúszkálás szépségét, az igazi forradalmat E.W. Bushnell robbantotta ki, amikor megalkotta az első fém éllel rendelkező korcsolyát. A sportág olyannyira népszerű lett, hogy az 1908-as londoni, és az 1920-as antwerpeni nyári játékok programjába beiktatták a férfiak, a hölgyek és a párosok versenyét, ám igazi helyét csak az 1924-es, chamonix-i ötkarikás játékokon nyerte el.

A férfiaknál az amerikai Richard "Dick" Button 1948-as sikeréig csak európai versenyző nyert, azóta viszont állandósul az orosz-amerikai harc, amelyet utoljára a brit Robin Cousins tudott megtörni még 1980-ban.

 A hölgyek versengésének hőskorában a norvég Sonja Henie-nek nem volt méltó ellenfele, aztán Tenley Albright, Carol Heiss, Peggy Fleming és Dorothy Hamill jóvoltából az amerikaik, majd Anett Pötzsch és Katarina Witt révén a keletnémetek időszaka következett. Az utolsó olimpiákon aztán Kristy Yamaguchi (1992) és Tara Lipinski (1998) mellett egy orosz kislány, Okszana Bajul (1994) is felért a csúcsra, amely felé most a legnagyobb esélyes, Michelle Kwan tart.

Párosban a szovjet Ludmilla Bjelouszova, Alekszander Protapopov kettős 1964-es berobbanása óta mindig orosz (szovjet) duó nyert, míg a jégtánc 1976-os színre lépése óta csak a brit Jayne Torvill, Christopher Dean kettős tudta megtörni a keleti hegemóniát fantasztikus, 1984-es Bolerójukkal.

Ami a magyarokat illeti: a műkorcsolyázásban a legsikeresebb téli sportágat tisztelhetjük. A világbajnok Rotter Emília, Szollás László duó 1932-ben és 1936-ban bronzérmes lett, Kékessy Andrea és Király Ede ezüstöt nyert St. Moritzban (1948), majd a következő két olimpián a Nagy testvérpár, Marianna és László szerzett két bronzot. Az 1980-as játékokon Regőczy Krisztina és Sallay András csalással maradt le az aranyéremről, azóta viszont a legsikeresebb helyezésünk egy hetedik hely volt, ezt Engi Klára és Tóth Attila tudta felmutatni.